M. Laurens: A répák lázadása
A RÉPÁK LÁZADÁSA
( verses fabula )

Éjjel rettegnek a répák,
félnek, és nem értik a tréfát.
Egy rém jár a földeken, ölve,
a répákkal halálra csipkelődve.

Bajsza hosszú, foga rémes,
orra mozog, és mindig éhes.
Fülei fejéből az égig érnek,
rémsége Ő a répanépnek.

Randa pofája nyáltól nyirkos,
répák közt pusztító gyilkos.
Képét a káposztákra kitűzték,
fejpénzt kínálva az éhező ürgék.

A kisebb répáknak máris annyi,
nem akarták annyiban hagyni.
Egyszóval fellázadtak végleg:
"Vessenek véget a rettegésnek"

A répák másnap tüntetni mentek,
a rémségnek, hogy véget vetnek.
Petíciót vittek a vadászhoz:
"A nyulat holtáig kösse ki a fához!"

Pest-Buda 2012. augusztus 4.

3933
vadvirag47 - 2014. január 14. 05:22:52

Kedves Miklós!
Nagyon aranyos vers, az óvodások biztos szívesen hallgatják, és meg is tanulják. Nevettetni is képes. Ezzel, nem leszólni akartam remekül sikerült kis vers-mesédet, hiszen sokan tudják, hogy gyerekeknek írni a legnehezebb, úgy ahogy bohóckodni is nagyon kemény, komoly dolog.
Szeretettel olvastalak. V.V.Rózsa
/ ezekért a mellékelt képekért meg ölni tudnék - mivel én képtelen vagyok rá, és rendkívül tetszik./ Jó aláfestése írásaidnakSad.

3439
titus56 - 2014. január 13. 21:24:57

Kedves La Fontaine barátom!

Igazi, finom humorral átszőtt fabula némi leheletnyi közéleti áthallással. Remek, sőőőőőőt mesteri.

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.