B. Mihály Csilla: Játszd még!
Játszd még!

Ma már az égre festi búját,
kezével álmokat kever,
hanyatt feküdve, tompa zúgás
fülében őrködik, hever.

Folyónak árja zegzugában
bejárja úttalan hitét,
ha volna még ezernyi bánat,
felejtsd el, ágbogát kitépd!

Ne győzni vágyj, csak áldd a könnyét!
Csatáidat simítsa halk
örömnek útja, lángod oszd szét!
- s megérted akkor ezt a dalt.
3652
zina - 2014. január 21. 07:14:14

Hát, köszönöm, tényleg játék, legalábbis egyelőre, ez volt az eredeti, tegnap áthangszereltemGrin

Játszani hívlak

Játszani hívlak, engedd el magad!
Vad folyó partján feküdjünk hanyatt.
Ujjammal az égre képzelt világot
rajzolok neked, s a fényén bejárod

zegzugos lelked labirintusát,
megvívhatsz közben számtalan csatát,
de az öröm benned, még ha nem is nyersz,
átragyog szemeden, s végre felismersz!

3439
titus56 - 2014. január 21. 06:58:40

Kedves Alfonzina!

Igazán lenyűgözően játszol a dallamokkal ráadásul úgy, hogy az semmit nem csorbít a mondandón, vagy takar el a belső gondolatvilágból. Ahogy elnézem utóbbi verseidet, lassan megszületik a második "Zsikénk".

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.