Bakos József: Emlék
Emlék

Csendes magányodban
Még felrémlik egy arc
Testeden a bőr megfeszül,
Keze érintését érzed
Pedig már nincsen sehol
Elmúlt csókok tüze ég ajkadon
Hiszen volt ezernyi édes alkalom.
Teste illata orrodban él
Két karod még ölelést remél.
Csukott szemed mögött
Álomfilm pereg…
2
Jozsi-foszerkeszto - 2014. október 26. 09:06:40

Kedves Erzsike!
Köszönöm, hogy olvastál.
Az emlékek sok írásom részei.
Így egy kicsit fennmaradnak, másokkal is megoszthatom őket.

Szeretettel
Józsi

4694
Rzsike - 2014. október 22. 08:34:33

Csukott szemed mögött
Álomfilm pereg…

,de még mennyi.Rose

2
Jozsi-foszerkeszto - 2014. október 06. 16:31:28

Kedves Katalin, Rózsa, Zsermen, Ilona, Mami, János, Sarolta, Hespera, Viola, Ági, Miklós!
Nagyon örülök, hogy ilyen sokan olvastátok versemet és hozzászólást, véleményt is írtatok.
Én inkább prózákat írok, verset ritkán.
A sorok ösztönösen jönnek belőlem milyenkor, nem figyelek szótagszámra, rímekre.
Ha ez is sikerül, dupla öröm.
Célom írásaimmal az, hogy visszaadjam mások számára az emlékeimet, érzéseimet, a pozitív életszemléletet.
Köszönöm, hogy olvastatok. Smile
Józsi

3872
M Laurens - 2014. október 04. 20:31:20

Nem jó főszerkesztő írónak lenni, mert mindig gyanús, ha valaki jót ír a verseiről. Nekem nagyon tetszett a vers felépítése, és különösen az alkalmi rímek tudatos és jól behatárolható alkalmazása:
"Elmúlt csókok tüze ég ajkadon
Hiszen volt ezernyi édes alkalom.
Teste illata orrodban él
Két karod még ölelést remél."
Őszinte tiszteletem és elismerésem! / Miklós /

4932
liliom54 - 2014. július 28. 22:12:20

Kedves Józsi!

Igazi költői sorok!Megérintik az olvasót. Emlékezés. Merengés a múltba,ami mostanra, -tömören fogalmazva, egy, - már tovatűnő"ezernyi, édes alkalom" foszlányaiként lebeg.
Amit, a remény sugaraiba kapaszkodó csendes magány visszahív. Gratulálok! Szeretettel olvastam.In Love

277
farkas viola - 2014. június 12. 07:16:16

Kedves Józsi!

Hitelesen írsz az emlékezésről, látva a sok hozzászólót is.
Aztán jön a kiábrándultság, a reménytelen "nemérdekelsemmi", az álomfilm sem. Amikor a fájdalom sem fáj már annyira. Én már tapasztalom.

Szeretettel: ViolaIn Love

4736
Hespera - 2014. június 11. 22:39:11

Kedves Józsi!
Szép és megindító is egyben ez az emlékezés.
Érdekes a szerkezete, az eleje és vége rímtelen, a középrész szépen egybecsengő rímekkel született meg.
A hangulata tűnődő, továbbmerengő.
És lezáratlannak érzem abban az értelemben, hogy a film továbbpereg, de Benned, kimondatlanul és leíratlanul.
Szép pillanatképedhez gratulálok.
Hespera

3177
mamuszka - 2014. június 11. 19:16:28

szépen szomorú emlékezés

átélhető számomra is.
Mamuszka

4346
Lucifer - 2014. június 11. 09:39:33

Kiválóan "pereg ez az álomkép",kedves Józsi.A mélyben élő szerelem még mindig kitölti a magány perceit.Örvendek,hogy olvashattam ezt a kiváló hangulatképet.

Üdvözlettel:
kisjankó

2135
mami - 2014. június 11. 07:34:38

Kedves Józsi!

Jó, hogy rendelkezünk az emlékezés képességével. Ha jó érzést vált ki bennünk, akkor merenghetünk még egy kicsit, ha nem akkor bizony "... sajog a bánat, aztán elillan... " /saját versből idézve/ Józsi! Ez a nap már egy másik érzésről szól, és már csak ez számít.

Szeretettel olvastalak: /mami/

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.