Farkas Viola: Kísérő
Kísérő

Nyakon csíptem a nemjóját,
Itt lebzsel mellettem,
Még hogy utánam kujtorog,
Egyesült is velem!

Ha én érzem kíséretét,
Más biztosan látja,
Szégyenkezve elpirulok,
Ő, kikiabálja!

Felnőttem a jegyességre,
Ezt már el kell hinnem,
Ha nem mentem fiatalon,
Most övé a testem.

Belekarolok hát csendben
A Láthatatlanba,
Vigyáznak rám, ahogy eddig,
A földi vadonba’.

Biztos azért vagyok még itt,
Hogy elmondjam Nektek,
Ha életem nehéz is volt,
De élni, szeretek!

Közel sosem viszonozták
Fájdalmam növelték,
Sorstársakkal a kapcsolat,
Óriási érték!

Adja Isten továbbra is,
Ilyen lelkes legyek,
Ha eljön a végső órám,
Oda is így menjek!

Budapest, 2014. szeptember 10.
277
farkas viola - 2014. szeptember 17. 07:13:48

Kedves Lexike, Veronika, BogIcu, Szepy és Zsermen!

Köszönöm kedves szavaitokat, örülök, hogy itt vagytok velem.
Nagy szeretettel gondolok Rátok: Viola RoseHeartRose

547
Frady Endre - 2014. szeptember 12. 21:14:14

Viola Dargaja! Smile
Igazi életörömpörkölt vitali-táskával! Ez az, vesszen a melankóla! Smile

524
BogIcu - 2014. szeptember 12. 14:34:17

Drága Violám!

Nagy szeretettel olvastalak, néha el is mosolyogtam magam.
A végső órával várjunk még, most vagy csúcsformádban.Heart

Ölellek a régi szeretettel: BogIcu

3300
kandracs roza - 2014. szeptember 12. 13:27:15

Drága Violám...Úgy legyen még sokáig élj -írj nekünk szép verseket. Szeretettel Lexid Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.