Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

H. Gábor Erzsébet: Alázat ez

Alázat

Ha megmozdul az ismerős
érzés benned, az oly erős,
hogy ellenállni nem lehet,
s már készíted a tollhegyet,
hogy hószín lapra rójon az,
magvas szavakból jó sokat,
míg tüzed lángja nem lohad.

S ha verset írni hív a nap,
betűvetőként szolga vagy,
saját rabod lész, láncokon -
éget a lázad száz fokon,
gyönyörű poklod szétrepeszt,
a szó a vérted, fegyvered.
Alázat ez! - csak így lehet!

Ma ömlik, szinte parttalan,
a gondolatnak arca van,
s a sorok árka megtelik -
kottákat írnál reggelig!
A hangok élni kezdenek,
dallam simítja lelkedet,
a rímek ringva csengenek.

Az ujjad zsibbad, ellilul,
naplázad lassan elcsitul;
s ha kész a vers, a mű, a dal -
nem számít, hogyha dűl a fal!
csak az a perc, a pillanat,
mi szárnyra kapva elragad;
az mind tiéd, az megmarad.
2175
hzsike - 2015. április 13. 08:50:18

Neked is köszönöm a látogatást, kedves Gábor.

Szép napot!
Zsike

2175
hzsike - 2015. április 11. 18:05:04

Kedves Erzsike, Erzsi, Margó!

Nagyon szépen köszönöm a látogatást és minden kedves szavatokat.
Szeretettel láttalaka Benneteket nálam.
Zsike Smile Smile Smile

5162
feketenedr - 2015. április 11. 14:50:38

Drága Erzsike!

Nagyon szépen írtad meg a versírás minden örömét és gyötrelmét. Én hasonló pillanatokat, perceket, sőt órákat élek át a prózaíráskor. Alázatos kísérlet ez arra. hogy érzelmeinket elmondjuk mások gyönyörűségére. Nagy felelősség, de megéri...Rose

Szeretettel: Margó

4622
Simon Erzsi - 2015. április 11. 10:51:59

Kedves Erzsike!
Szép versedet szeretettel olvastam. S. bennem is hasonló érzések vannak, amikor, ott kell hagyni a mosogatást, a feltörlést, és a tollat kell kézbe venni, mielőtt a pillanat elfut, mert később már nem tudom visszaidézni azokat a gondolatokat.
Szép költészetnapot kívánok: Erzsi.

4694
Rzsike - 2015. április 10. 07:24:06

S ha verset írni hív a nap,
betűvetőként szolga vagy,
saját rabod lész, láncokon -
éget a lázad száz fokon,
gyönyörű poklod szétrepeszt,
a szó a vérted, fegyvered.
Alázat ez! - csak így lehet!

Így igazSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.