Balázsi Pál Etel: Valamikor
Valamikor

Fényes lámpák fölöttem
Köröttem zöldemberek
Csattogó fémek, fűrészelnek,
Elmerülök.
Szavak érnek hozzám
Egy gipszelt láb lóg valahol
Pedig szomjas vagyok.
Kifeszítem összeszáradt ajkam
Kopogó nyelvvel vizet, vizet dadogok
Turbános fejek hajolnak fölém
Rémülten elszaladnék
Lebegek lábak, karok nélkül,
Vagy ők lebegnek nélkülem?
Végül is ki vagyok, hol vagyok?
Pittyog valami, szemem keres
Képernyőn ugráló görbe vonalak
Csepegő csövek felém nyúlnak
Szemem nem éri hova.
Fehér a fal, fehér, ami takar,
Fejem nehéz, mozdulatlan.
Vizet - dadogom,
Nem hallja senki se
Tovább szomjazom
Elmerülök.
Vízről, álmodom, úszom.
Arcomat törlik, ajkam nedvesedik
Mosolygom, jólesik.
Fényes folt a falon,
De jó lenne a napon
Simogatná testem
Borzolna, csiklandozna szél
Nézném az eget, hasító fecskét
Bogarak menekülését.

Belém nyíllal a gondolat
Ki ő, hol van, aki szilánkolta
Csontomat, törölte emlékeim
A perc százada alatt?
- Semmi nem jó, nem rossz-
Valamikor szabadulok?

2015-06-23
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.