B. Mihály Csilla: Lámpafényben (2015. december)
Lámpafényben

Keringve száll a tiszta álom,
millió szelíd hópihe,
sárga lámpafény alatt ázom,
szorosra húzom nagykabátom;
nem siet felém senki se.

Köddé vált rég a nyolcas járat
az utca sápadó kövén,
varjúhad tépi szét a tájat,
kitárt szárnyukon - kell, hogy lássad -
gubbaszt a szűkölő remény.

Szemközt a ház, mint fáradt őrszem
fénytelen szemű, elhagyott,
fehér imádság pelyhe bőven
hiába hull ma síri csöndben,
nem ad kínomra balzsamot.

Hallod? - a sárga lámpafényben
százötven wattos dobbanás,
itt állok, hívlak régtől, s régen
nem látsz, nem hallod meg beszédem,
bezárt szívedben hűlt parázs.



Boríts be, tiszta fátyolálom,
millió szelíd hópihe!
Nem várok már rád, nem is fázom,
itt marad néhány könnyű lábnyom,
s felolvad majd a semmibe.
4465
Janna - 2015. december 02. 10:08:40

A befejezés igazi feloldódás: a hópihék táncosok, könnyedek, vigaszt sugallók...
Tetszik a puha-pihe keringő.

Janna (clk)

4346
Lucifer - 2015. december 02. 09:19:56

varjúhad tépi szét a tájat
----
...kitárt szárnyukon...
gubbaszt a szűkölő remény

Remek vers, kár hogy a kicsengése szomorú hangulatot árasztSmile

Üdv.János

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.