B. Mihály Csilla: Szívkötelék
Szívkötelék

Ma lángvirágos éjszakába lobban,
s a télbe írja dallamát a lét,
mosoly parázsa éget, és a szomjam
erős karodban úgy repíti szét

a vágy hevébe olvadó valómat,
akár a fény a csillagok ködét,
a lélek álma táncra kél, s hajózhat
gyönyört hasítva, szenvedély ölén.

Ha mégis egyszer éj taván kifogja
idő halásza hófehér neved,
imámba zárva szíved itt dobogna,

enyémmel égben egybeköttetett,
örök pecsétje csókod, óv naponta,
ragyogja rám a hálaéneked.
3757
jegmadar - 2016. április 22. 10:41:37

Zina! Ez csodálatos.

4478
Dyona - 2016. április 22. 10:36:04

Kedves Csilla!

Szép, időmértékes versedet, öröm volt olvasni.

Boldog Névnapot!

Erzsike

5286
a_andrea - 2016. április 22. 07:31:22

Simogató, lágy, mégis van benne erő. Csodás szerelmes szonett. Smile

5396
Kitti - 2016. április 22. 07:26:52

Ez a szívkötelék gyönyörű!
Grat.
Kit

4944
Roberto - 2016. április 22. 06:28:42

Szép! Üdv: Robi

2952
bruxinelli - 2016. április 22. 06:20:54

Szép, légiesen szenvedélyes , grat, Zsófi

4346
Lucifer - 2016. április 22. 02:26:24

Ebben is, de az utóbbi verseidben általában igencsak szerelmes vagy, kedves Zina. Ez is nagy nyereség, de az még inkább, hogy formailag jól kidolgozottak, képszerűek.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.