Nagy János 2: Szerelmünk kérdései
Szerelmünk kérdései

Hogyan tudnám megmutatni
szerelmünk száztizenhét illatát?
Tavasszal, ha meleg sarjad,
hogyan nyílnak kéken az orgonák?
Hogyan tudnám elmesélni
miképp szárnyal reggel a madárdal?
Egy Chopin szonáta dallama
hogyan bűvöl, ragad el magával?
Alvó kisgyermek mosolya
miért lágyítja meg a szíveket?
Meleg éltető napsugár
hogyan olvasztja meg a jéghegyet?
Vajon hogyan számlálnám meg
mekkora távolság a végtelen?
Miért űz csúfot belőlünk
a sötétben szárnyaló félelem?
Hány és hány csillag milliárd
ragyog éjjel fenn a fénylő égen?
Milyen drámát írt a történelem
tegnap, ma,- és valamikor régen?
Hogyan zöldell a friss vetés
minden áldott, újuló tavasszal?
Miért enyhül a fájdalom ,
ha bennünket jó anyánk vigasztal?
Hogyan tudnám versbe önteni
szerelmünk száztizenhét illatát?
Próbálkozom, de hasztalan
csak egy - egy halvány érzés villan át.
5276
Jean19570102 - 2016. július 18. 21:14:20

Kedves Keni!

Köszönöm megtisztelő véleményedet.

Baráti üdvözlettel: János

298
keni - 2016. július 15. 09:01:27

Kedves János !

Ez a versed gyönyörű alapokra és kérdésekre felépített szépség.
Itt minden a helyén van, Logikailag is áll a fegyelem, de ott van benne a finoman átszőtt lágyság. A gondolataid szépen összeszedtek, a harmónia világít a versből, a kiindulás és a befejezés sima körben önmagába visszatér...

Olvasni ilyen verset megéri - mindenért !!

Nagyon tetszett ! SmileSleepyThinkingGrin

- keni --- voltam

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.