Kenéz István: Valamikor
Valamikor...

Valamikor azt hiszed majd,
hogy Te voltál számomra a végzet
azt hiszem, hogy jól gondolod,
mert a szívem majd meg szakadt
érted, de ma már mindent máshogy
látok, ahogy múlik felettem az élet
egyre többé nem hiányzol – sikerült,
hogy távol tartsál, s ne keresselek
mindhiába Téged….
Valamikor majd meg haltam, ha
a Te szép két kék szemedbe néztem,
alakodat megcsodáltam, tisztaságod is
úgy megfogott érzem, - de a vágyat,
amit én éreztem utánad, s nem
tápláltad bennem, lassan észre kellett
vennem, hogy Te engem nem szerettél
és csendesen tovább kellet mennem.
De én mindig is szeretlek, még akkor is,
ha már egyszer hírt se kapok felőled
mert a te szíved az én szívembe –
egy életre és örökre belém írott Téged
Ne haragudj, hogy ezt mondtam-írtam,
de már semmi mást nem tehettem és
hiába sírtam, mert én mindent
eltemettem, a mi sorsunk eleve
eltemetve volt megírva – Kedves…
Bocsáss meg, hogy így búcsúzom,
legyél boldog mással már a Te szívedben régóta,
s mostantól fogva, ezen túl is örökkön örökre!

A pilisi hegyek között –
Üröm-hegy

2016. június 21.
– keni -
5304
ahegedusa - 2016. augusztus 08. 14:17:00

Szavaimat nyelem kedves Keni....
sóhajtásnyi jelenlétem..nem volt hiába.
Köszönöm, hogy olvashattam soraid.Wink

3342
rozsaschvalm - 2016. augusztus 04. 19:08:03

Kedves Keni!
Szomorú, szép versedet szeretettel olvastam.
RózsaSmile

3649
Oroszlan08 - 2016. augusztus 04. 16:48:16

Mindig szomorú a viszonzatlan szerelem.Heart kedves István akár csak egy nagy szerelem amely elmúlt.Smile nem lehet elfeledni soha!
Szeretettel olvastam: Ica

5536
HAdriana - 2016. augusztus 04. 10:20:44

Kedves Keni!
Szépen szomorú versedet örömmel olvastam.
Adriana

3177
mamuszka - 2016. augusztus 03. 15:20:55

A boldogtalan, viszonzatlan szerelem elégiája versed.
A csalódás, a becsapás, a hűtlenség talán még jobban fájna.
A kinyílt virág elhervad, amit nem apunk meg, az örökké virul...mert fáj érte a szívünk

- kérlek, olvasd el üzeneteimet -
Sarolta

5396
Kitti - 2016. augusztus 02. 22:07:22

Nagy fájdalmat generál az, ha az ember olyan valakit szeret, akiről tudja, rájön, hogy nem viszonozza azt. Ez a legfájdalmasabb része az életnek. Az elengedés, ami a versedben visszaköszön, szintén nem úszható meg fájdalmak nélkül. Nemes lélek, aki képes lemondani, belátni, hogy közös gyümölcsöt nem terem, csak kínt hoz az a kapcsolat,ami abszolut egyoldalú.
Gratulálok a szép áthajlásokkal dús versedhez!
Kit

277
farkas viola - 2016. augusztus 02. 17:13:36

Drága Keni!
Elgondolkoztató verseden érdemes eltöprengeni. Örülök, hogy olvastalak.
Szeretettel: Viola In Love

498
kovesdiferencne - 2016. augusztus 02. 16:24:45

Kedves Keni!
Nagyon szép,érzelem dús verset írtál.
Gazdag lehetett ez a kapcsolat.
Na,de "A szerelem szenvedés...,ha van is benne mézes rész!"
A szép emlékek viszont elkísérnek bennünket akár a sírig is.
Baráti szeretettel olvastam?K.Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.