Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Oláh Mariann: Érezted már...?
Érezted már...?


Érezted már, hogy milyen az, mikor az angyalok a Földre
lépnek...
és a közelből segítenek Téged?

Érezted már, hogy milyen az, mikor jó barátok a házadba
térnek...
és egy szép estét töltenek véled?

Érezted már, hogy milyen az, mikor szülőd és gyermeked
betegség lázában égnek...
és segítséget tőled remélnek?

Érezted már, hogy milyen az, mikor a kedvesed csak arra vár,
hogy lásson Téged,
hogy forrón, szorosan öleljen és összeolvadjon Véled?
Hogy mindenét, mije van, odaadhassa Néked?

Érezted már, hogy milyen az, mikor a szerelem hevében
elveszel, majd újra megtalálod magad
szerelmed elhomályosult tekintetében?

Érezted már, - hogy akik körülötted élnek, - hogy
elveszíthetnek téged... csak attól félnek?

Érezted már, hogy valakinek annyira fontos vagy,
hogy nála működésképtelenné válik a gondos agy,
hogy a mindennapok örömét csak akkor találod meg,
ha a kedvesed ott áll melletted, mert Ő a másik feled,
s nélküle halott vagy?

Érezted már, hogy milyen, mikor egyedül vagy?

Érezted már, hogy milyen az, mikor az Élet két kézzel szórja
Rád a boldogságot,
mert tudod, hogy Őt, a legdrágábbat újra látod,
s azt a napot, azt a percet őrülten várod?

Érezted már, hogy milyen az, mikor a véred dübörögve zubog
végig ereidben,
és milyen, mikor puhán tartod kezeit a kezeidben?

Érezted már, hogy attól félsz,
hogy a maradék idődben boldogság nélkül élsz?

Érezted már, hogy milyen az,
mikor szeretsz, de téged nem szeretnek,...
hogy nem feledsz, de téged elfelednek?...
hogy milyen, mikor csak mondod, írod a szavakat,
de legszebb szavaid sem képesek ledönteni a vastag falakat?

Érezted már, hogy milyen az:
hosszú időn keresztül szerelem nélkül élni,
Belső harcokat vívni, és mindig csak hiába remélni?
Érezted, hogy többé nem akarsz már Nélküle élni?

Érezted már..?
Én már éreztem, de a szerelmemet már el is vesztettem,
a csatában elvéreztem.

Éreztél már olyat, hogy a jelenléte
áhítatos csenddé varázsolja a külvilági zajokat?...
mert csak Őt hallod...mert csak Őt látod...
s csak egy szűk szoba rejteke jelenti számodra a világot?....a Mindenséget?
....hogy belehalsz, mert nem szeret téged...
s ha halnia kell...vele a halált sem féled?...

Érezted már azt a furcsa szívdobbanást,
mit akkor érzel, mikor tudod, hogy Neki is éppen a fejében jársz?...
mert gondolatai hozzád vissza-visszatérnek...
mert van valami, ami mégis hozzáláncol Téged?

Érezted már, hogy Nélküle az élet csak puszta vegetáció?
Történhet körülötted parádé vagy bármilyen szenzáció...
Te csak egykedvűen nézed...
és hogy borzasztóan hiányzik - mindig csak ezt érzed?

Érezted már...vagy csak magadnak is félsz bevallani...
hogy amit Ő mond....egész életedben már csak azt szeretnéd hallani?

Érezted már azt a dühös tehetetlenséget,
hogy bármit teszel, hogy Őt elérd,
az sem tudja áthatolni a köztetek lévő végtelenséget?

És azt érezted- e már, hogy valakinek olyan dolgot adtál,
mit senki más nem adhatott volna, csakis Te adhattál...?
......

Mondd!...Valaha mindezt érezted már?


2015. 02. 22.
5564
olahmariann - 2016. szeptember 03. 13:02:46

Köszönöm, drága Anikó!!!

5274
wartburg - 2016. szeptember 02. 19:32:15

Kedves Mariann ha nem éreztem volna soha most akkor is versed által az érzések mindegyikét megismerném ..........Heart a többit tudod aggódó megértő szeretettel AnikóSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.