Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Dr Makkay Lászlóné: ÖRÖKÖS fÁJDALOM
ÖRÖKÖS FÁJDALOM
(Anyám halálának 45. évfordulóján)

Örökös fájdalom - könny, bánat...
Cserbenhagytam az anyámat!

Nem voltam mellette, mikor kérte.
Már hiába próbálom engesztelni érte,
de nem hittem, hogy elveszíthetem,
hisz nekem mellette a helyem.
És mellettem neki! Mi az, hogy
elmegy, csak úgy megteheti?

Berzenkedtem a nyilvánvalóval,
áltattam magam valami jóval,
csak ne kelljen észrevenni, hogy
fontosabb nála most nem lehet
semmi, mert meghalni készül.
Nekünk most pár perc is ajándék!
Ez már a kegyetlen végjáték.

Megtört szemén, hogy késve érkeztem,
rögtön láttam, mekkorát vétkeztem.
Akkor szembesültem a valóval,
visszaéltem a tőle kapott jóval,
megcsaltam most, kinek mindig
gondja volt rám, az édesanyám!
5522
makkay - 2016. október 04. 21:26:56

Én pedig a látogatásod köszönöm! Szeretettel ölellek, marinkaHeart

5528
adameczlaszlo - 2016. október 03. 23:08:00

Köszönöm szomorúságában szépséges vallomásodat.

Szeretettel:Laci

5522
makkay - 2016. szeptember 30. 22:41:02

Drága Keni!
Megkönnyeztem gyógyító szavaid, és mindent nagyon köszönök neked! Sok szeretettel gondolok rád, marinkaHeartHeartHeart

298
keni - 2016. szeptember 30. 21:13:31

Kedves Marinka !

Mindenki életében vannak ilyen fájó pillanatok, amikor elmulasztunk valamit és már soha többé nem tudjuk megbocsátani magunknak a helyrehozhatatlant,,,,

Nem Te vagy az egyetlen ezzel a lelkiismeretfurdalással, és az hogy ezt még ennyi év után is itt megosztottad velünk, csak is azt bizonyítja, hogy nem lehetünk mindig több helyen -
és nem döntünk mindig helyesen, de édesanyád ezt már régen megérti, mert érzi, hogy Te nagyon - nagyon szeretted, és még most is szereted őt
!
Fogadd el az Ő megbocsátását, és tedd le végleg a lelkiismeret furdalásodat,,,,,

Szeretettel és még most is részvétemmel maradok írótársad;

- keni -

5522
makkay - 2016. szeptember 30. 19:51:46

Nagyon köszönöm kedves szavaid, Adriana!
Valószínű, többünknek van hasonló élménye, mi szerint valamivel adósai maradtunk édesanyánknak. A legfájóbb, hogy már sose tudjuk jóvátenni. Szeretettel ölellek, marinkaRose

5536
HAdriana - 2016. szeptember 30. 12:10:29

Igaz nagyon szomorú ez a vers, de mégis csodálatos. Olyan emberi érzésekről tanúskodik, mely feltéphet sebeket. Köszönöm, hogy kitártad lelked és bepillantást engedtél egy pillanatra. Végig vitt gondolatiságod meghatott!
SzeretetteSmileHeartRosel: Adriana

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.