Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Oláh Mariann: Csillagszekéren
Csillagszekéren


Sötét a szoba.
Ágyamban fekve bámulok az ablakon át a bársonyos éjbe.
Fényes csillagok milliárdja utazik az ég végtelenjébe`...

Fekete szekéren tündöklő utasok.
Melyik vagy Te, és én melyik vagyok?
Merre visz az utunk? Egyfelé utazunk?
Lesz majd valaha, hogy összetalálkozunk?

Olyan sok a kérdés. Létezik rá válasz?
A végtelennek tűnő, hasztalan utazás
néha kicsit fáraszt.

Tudom, hogy velem utazol, de tőlem
nagyon-nagyon messze -
ezért nem talállak.
Felém jönni mersz-e???

Mert Téged kereslek már évezredek óta.
Tanúm rá a Nap, az égi pilóta.
Vállamat az élet tarisznyája húzza...
Testemet, lelkemet a hiányod nyúzza.

Aztán elkáprázik szemem, és mikor elalszom,
megtalállak végre, s rögtön megnyugszom.
Megfogom a kezed, majd szorosan ölellek, hozzád simulok...
Úgy érzem, már senki nem vehet el Tőled... Édesem!

Édesen folytatódik az álom, és én azt kívánom:
Bárcsak soha ne lenne vége!
Nem vagyok kíváncsi az új nap kék egére...
Nem tartok igényt a napfény melegére...

Csak enyém maradj örökre! - Az idők végezetére!

2014. november 25.
5564
olahmariann - 2016. október 20. 20:41:34

Kedves Marinka!
Köszönöm, hogy olvastál...és a tanácsokat is. Szeretettel: Mariann

5522
makkay - 2016. október 20. 14:38:49

Kedves Mariann!
Minden rezzenését értem a versednek, fájdalmasan szép! Poétikai szempontból
is egészen addig gyönyörű, amíg a valóságban élsz. Az álmok kapcsán azonban az érzések összekuszálják versed zeneiségét, és már a képek sem olyan átütőek. Ha később újra elővennéd egy kis átdolgozásra, nagyon jót tenne neki, és lehet, hogy a lelkednek is. Ne haragudj a kritikáért, de ezt el kellett mondanom neked! Heart marinka

5564
olahmariann - 2016. október 19. 07:19:52

Kedves Keni!
Nagyon jól érted a helyzetet...én is értem ...fejben...de a szívem mást diktál...nagyon mást.
Már sokszor próbáltam takargatni azt a képet, lecserélni egy másikra....de nem sikerült...és tudod, mit?...már nem ellenkezem saját magammal....már nem is akarom...ha egyedül , vagy legalábbis nélküle kell maradnom, hát legyen!...és hagyom, hadd fájjon. Biztos ez volt megírva a sorsom könyvében...De a remény, hogy a kitartó szerelem megérleli gyümölcsét, ...az mindig ott motoszkál az agyam , szívem legrejtettebb zugában...hiszen minden változik...ebben miért ne történhetne akár még számomra is pozitív változás...hát így élek már harmadik éve.
Köszönettel a mindig kedves szavakért, értő olvasásért, kísérő figyelmedért szeretettel: Mariann

298
keni - 2016. október 19. 03:24:28

Kedves Mariann !

Ez a versed egy csodálatosan szépen megírt és fájóan keserves, de sóvárgóan szerelmes vallomás,,,,
Sajnos egy ilyen érzéssel, ami amúgy is csak egyoldalú, azt hiszem nem lehet messzebbre eljutni, s talán egyetlen megoldásnak csak az látszik, hogy ezt az érzést lassan ki kell törölni az emlékeidből, még akartatod ellenéére is, és másik ember fényképével be kell takarni teljesen a jelenlegit,,,,

Tudom, hogy ez keserűen hangzik, de mások érzéseit nem lehet megerőszakolni, bármennyire szeretnénk,,,

Fájó Szeretettel értettelek meg !


- keni -

5564
olahmariann - 2016. október 18. 20:03:44

Kedves Anikó! ...igen...értjük egymást...és ez igen jó érzés....a poetos találkozón 29-én akár személyesen is megismerkedhetnénk...Smile Ugye ott leszel??? Smile

Köszönöm a kitartó és óvó figyelmedet, és a mindig kedves értékelést. Ölellek: Mariann

5274
wartburg - 2016. október 18. 18:38:14

Kedves Mariann ! gyönyörű a versed !!!!!!! Heartgratulálok szeretettel tudom fél szavakból is értesz és tudod én is értelek AnikóSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.