Kristófné Vidók Margit: Erdők sikolya

Erdők sikolya

Erdei tisztás
élete izzás,
égbekiáltó
fájdalomé.

Ág zuhanását,
halld suhanását,
megsebesítvén
álmokat űz.

Zeng a kiáltás,
vád a morajlás,
minden irányú
rajtaütés.

Éjjeli szállás,
ott van-e áldás,
megfenyegetvén
dögkeselyűk.

Megy le a lejtőn,
írtja az erdőt,
aljas az indok,
mondvacsinált.

Rebben a vadnép,
gyilkol a fűrész,
ébred az alvó
tiltakozás.

Röppen a gyorshír,
kellene gyógyír,
hajnali szellő,
légi-futár.

Zúgja hiányát,
hajdani fáját
erdei tisztás,
álmodozás.

2016. augusztus
5535
Metta - 2018. október 13. 20:25:23


Kedves Rita!
Nagyon örülök,hogy ezt a régebbi versemet is olvastad!
SzeretettelRose!
Margit



5535
Metta - 2016. november 30. 08:50:33

Kedves Ildikó!
Köszönöm az olvasást,és hozzászólásod!
Sajnos sok mindenre igaz!
Szeretettel:MargitRose

5383
inyezsevokIldi - 2016. november 27. 06:48:42

Az jutott eszembe versedet olvasva, kedves Jade1023:
Így vágatunk ki mi is a világból!
Meg az hogy: "Erdő mellet nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni!"
Az erdők szerelmese:
IldikóRose

5535
Metta - 2016. november 27. 01:18:08

Kedves Gergely!
Örömömre szolgált,hogy olvastad versemet,és köszönöm mélyreható értékelésed!
Nagyon jól látod,hogy a versszakok negyedik sora valóban direkt nem rímel!
Köszönöm a fegyelmed!
Üdvözlettel:MargitRose

5535
Metta - 2016. november 27. 01:14:29

Kedves Keni!
Köszönöm,hogy olvastad soraimat,és a dicsérő szavakat is nagyon köszönöm!
Szeretettel!Rose
Margit

298
keni - 2016. november 25. 13:23:10

Kedves Margit !

Ez egy nagyon jól és szépre is sikerült képi időmértékes vers lett

Nagyon gratulálok a vers megírásának kötöttsége miatti nehézségekhez is,,,

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.