Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Dr Makkay Lászlóné: KARÁCSONY
KARÁCSONY

Földi csillag a mécs. Aranysárga lángja
- magától is több szemérmet várva -
úgy vetül puhán a szalmára félve,
hogy titkot sejtet az éj, karácsony éje.

Titkot. Az élet legnagyobb misztériumát,
a születést, a felfoghatatlan csodát,
mit nem érthet meg soha senki halandó,
csak Isten, titok tudója, az Örökkévaló.

Nézi most született drága gyermekét,
és könny önti el nem létező szemét,
hisz emberarccal ő nem rendelkezik,
ki naponta világok sorsáról ítélkezik.

Jól ismeri jövendő útját a kisdednek,
ki azért jön a Földre isteni gyermeknek,
hogy tanítson elfajzott lelkeket szeretni,
köztük a jóság magvát örökre elvetni.

Ahogy nézi az újszülött apró védtelen testét,
és látja annak jövendő szörnyű keresztjét,
a Mindenható lelke egy pillanatra meginog:
könnyére kihunynak a mosolygó csillagok.

Kegyetlen kín az áldozat atyának s fiúnak,
hisz tudják, ma még eredményt se hozhat.
De a mag vetésre vár, évezredes kikeletre,
az emberiségért valamit ki más is tehetne.

Az éj bűvös neszei lassan tovaszállnak,
állatok és az emberek pihenni vágynak.
A gondterhelt Teremtő is befejezi a napot,
fiával az emberi lelkekhez tán új utat kapott.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.