Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Oláh Mariann: Mégis...már két éve...
Mégis...már két éve...

Nem tudok és nem is akarok szerelem nélkül élni.
De mit tegyek, ha az, akit szeretek,
rám sem akar nézni?

Elmondtam már százszor, vagy lehet, hogy ezerszer:
nincsen más, ki kell.
Nincs még egy olyan ember.

A sziklából vizet én nem fakaszthatok.
Neki adtam mindent, amit csak adhatok.
Mi végre?

Kitártam a szívem, titkom nincs előtte.
Apró, szép emlékek, égő, fájó sebek, meg a hatalmas űr...
más nem lett belőle.

Nincs vigasz, nincs segítség.
Csak Ő lehetne gyógyír.
Sok más képessége mellett
Verset nagyon jól ír.

Ha Ő nincs, hiányzik lelkem egy darabja.
Akarta vagy sem,
én lettem a rabja...
...vagy én is ...

Ha szeret, ha nem,
ha vágyik rám vagy sem...
Én vágyom Rá..és szeretem..
....mégis...

2014. szeptember 10.
5564
olahmariann - 2017. január 21. 08:38:31

Kedves Keni!
Köszönöm, hogy figyelemmel kisérsz, vélényezel...
Szeretettel várlak mindig:Mariann

5564
olahmariann - 2017. január 21. 08:35:38

Kedves Tibor!
A válasz röviden:nem....és most már három éve...semmi sem változott...
Köszönöm, hogy itt jártál.Szeretettel: Mariann

5567
Mirage - 2017. január 21. 00:50:22

Kedves Mariann !

Remélem azóta megnyugodott a szived és az igaz szerelmedet visszaszerezted !

Gratulálok versedhez
Tibor

298
keni - 2017. január 20. 10:32:58

Drága Mariann !

Ismerem ezt az érzést közelről és nem lehet mit tenni, mert ahogy írád
sziklából nem lehet semmit kipréselni, ha egy kemény férfi így megmakacsolja magát - nem tudsz mit tenni, ha nem lépsz tovább marad továbbra is a fájó magány - a múltatok szép emlékeivel
Maradandóan hű verset írtál meg szépen,,,,

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.