B. Mihály Csilla: Éjjel
Éjjel

Kolev András azonos című versére

A szűkölő sötét szobák magánya
magára ébredt álmokat motoz,
sebek húsán kikelt imákba zárva
dalolni kezd a leskelő gonosz.

Szilánkos árnyvilág, a holdja csonka,
borong a fény, e pár falat remény,
amint a reszketést halomba hordja
lecsorgó csendben házfalak szemén.
5276
Jean19570102 - 2017. január 24. 14:00:28

Kedves Zina!
Lám rövid és rímelő sorokkal is lehet fantasztikusan nagyot alkotni! Nehéz, fajsúlyos vers ez, semmiképp "szépséges gyönyörű" - az én olvasatom szerint. Komor, sötét gondolatokat fogalmazol meg virtuóz verstechnikával. Megvallom, én az ún. szabadvers nagy ellenzője vagyok, mert szerintem az a költészet zsákutcája.Ezért is olvastam nagy-nagy örömmel a versedet. Üt ez a vers, megfogja az embert és fogva tartja. Igazi kis gyöngyszem! Szívből gratulálok!
Baráti üdvözlettel: János

298
keni - 2017. január 24. 10:09:07

Kedves Zina !

Ezek szépséges gyönyörű sorok, mert többször is el kellett olvasnom, hogy ezt a gondolatiságat itt bent magamban érezzem és jól átjárjon rajtam,,,,

- keni -

5548
babumargareta - 2017. január 24. 09:22:28

Kedves Zina.
Szeretettel olvastam szépséges soraidat.
Gratulálok tisztelettel......Babu
Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.