B. Mihály Csilla: Az utcán
Az utcán

Nyugalmas fénye gyúl a szűzi estnek,
s a Láthatatlan csöndje földre száll,
a csillagok ma halk imát rebegnek.
Nem hallja ember; hinni gyönge már.

Gubóba zárja végtelen magánya
s mint óriásbáb rója holt körét,
kicsinységét is észrevenni gyáva,
amerre lép: csak fájdalom, sötét.

Pedig jövője és a múltja égi,
vállát simítja csend-neszek hada,
egy pillanatra tán valóban érzi,
hogy fény az útja, s nincsen egymaga.
3652
zina - 2017. február 14. 15:35:41

Szeretettel láttalak, kedves Viola! Smile Remélem, gyógyulgatsz! Rose

277
farkas viola - 2017. február 13. 04:23:32

Kedves Zina!
Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Viola Rose

3652
zina - 2017. február 12. 16:57:31

Kedves Ica, köszönöm a figyelmedet és mindig kedves szavaidat! Rose Smile

3649
Oroszlan08 - 2017. február 12. 08:58:39

Remek soraid mindig elkápráztatnak, most a fénnyel!Heart
Szeretettel gratulálok: Ica

3652
zina - 2017. február 11. 23:26:13

Köszönöm szépen kedves Rózsa, Gitta, Tibor és Santiago a figyelmeteket és a véleményeteket! Gitta, úgy picit más értelme lenne, de úgy is jó. Nem csak kicsinységét gyáva észrevenni, hanem azt is, hogy mennyire gyönge hit nélkül, vagyis e két állapot közti összefüggést és ami ebből adódik..., nem ismeri fel, hogy tulajdonképpen a hitetlensége miatt gyönge.(vagy a gyöngeségét sem ismeri fel, mégis számos megnyilvánulása azt tükrözi) A gyöngeség (nem fizikai persze) egyenlő a gyávasággal az én értelmezésemben. Remélem, érthetően írtam.Smile) De az a pillanat tényleg ügydöntő és a Láthatatlan is működik! Smile
Szeretettel láttalak Titeket!

4005
zelgitta - 2017. február 11. 08:22:13

Csilla, ugyanígy gondolom, s ha tudnám praktizâlni a te stílusod, ugyanígy fogalmaznám meg...Optimizmusra valóban nincs okunk .
De az a " pillanat" ügydöntô. S a "Lâthatatlan" azokon kívül is müködik...
( Érthetôség szempontjâból: nem kéne az "is"-t az " észrevenni" után írni?)
Öleltelek,
G.

5567
Mirage - 2017. február 10. 22:20:56

kedves Zina !

Nagyra értékelem versedet,gratulálok

Tibor

3342
rozsaschvalm - 2017. február 10. 19:17:39

Drága Zina!
Gyönyörű a versed, szívből gratulálok!
Szeretettel: RózsaSmile

3652
zina - 2017. február 10. 18:09:20

Köszönöm szépen mindőtök figyelmét és véleményét! Igen, remélem/reméljük, hogy egyre többen érezzük! Smile Hogy hogyan jutottunk ide, elkeserítő, ha belegondolok, de a válasz azt hiszem, hogy nem olyan bonyolult...

Janus:

Az éj szemedre rátapad,
mint súlyos, masszív szemfedél,
és fel sem ismered magad...,
pedig a fény tebenned él.

A gondok, próbatételek
szorító lánca úgy fon át,
hogy tudj, ha könnyed is pereg,
álmodni ébren új csodát.

Szeretettel Smile

5522
makkay - 2017. február 10. 15:30:47

Kedves Zina!
Ez nekem olyan "hangulatos", hogy kiráz tőle a hideg! Fantasztikusan mellbevágó és elgondolkodtató, főként az, hogyan jutottunk ide. Szeretettel gratulálok! Talán nem bántódsz meg, ha itt mondom el, Janus munkája is nagyon ütős, neki is gratula, marinka

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.