Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Joli Reitinger: Lépteid
Lépteid

Jöttél, mint őszi köd,
puhán, áttetsző sugárban,
Napot ígérve,
mégis homályban,
elleptél, ahogy tollpihe
tapad a talárra.

Most opálod kioldja a Nap,
a délelőttök csendjét
öltöm magamra,
őszbe hűtve
dolgomat teszem,
(vágyamtól felhevülve),
de te már nem látod,
mész, lassan,
mint megmacskásodott
lábból a fájás,
veszed a kabátod,
s én kínlódva állok
a nap előtt.

Fény szökik a házba,
vékony sugarat ereszt,
visszahúználak,
de az idő magamba rekeszt.
5547
Joli - 2017. március 28. 15:47:13

Kedves Keni, köszönöm olvasásod és a dicsérő szavakat.

Ha küldesz nekem privátban egy címet szíves elküldök neked egy antológiámat.
Fogadd el, szeretettel küldöm.

Szép napot!

JoliSmile

298
keni - 2017. március 28. 08:22:58

Kedves Joli !

Ez a versed is eg gyöngyszem lett,,,
Te biztosan és pontosan írsz meg gondolti és érzelmi verseket is,,,
Ez is mutatja tehetséged sokoldalúságát...

Megint örömömre olvashattalak ----

Szerete !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.