Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bélavári János: Gyertyafény!

Gyertyafény!

Mint, gyertyaláng,
olyan ez az élet.
Halványodik, majd
újra éled fénye
meg-meglibben
apró gyertyaláng...
Lehet, ezt is
rosszul tudom már.

Igen, rég volt
mikor nálad jártam...
Tiltott fényre
akkor sose vágytam...
Fényesebb volt
a kis gyertyaláng...
Lehet, ezt is
rosszul tudom már.

Értem én, ma
ez kósza álom…
Fényre, szépre,
szeretetre vágyom
de, pislákol még
a gyertyaláng.
Lehet, ezt is
Rosszul tudom már.

Valamiért őrzöm
még a lángot...
Titokban még
mindig oda vágyom...
hova lelkem
feltöltődni járt
Lehet, ezt is
rosszul tudom már.

Hanság 2009-10-13.

Bélavári János
801
Skapi Anni - 2009. december 25. 21:33:09

Kedves János!

Csodálatos, érzelmekben gazdag, megható verset írtál, ami nekem végtelenül tetszett. Nagy örömöt jelentett, hogy olvashattam. Gratulálok.

Szeretettel: Anikó

795
Tigram - 2009. december 25. 17:07:00

Kedves János.

Nagyon megleptél. Az eddigi verseidhez képest ez fantasztikusan sikerült.
Próbáld ezt a stílust megtartani.
További kellemes karácsonyt.

Üdv. szeretettel: Tigram.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.