Kitti: Városi fények
Városi fények

Ünnepi fényben
koldus a téren.
Ünnepi tájon,
rongyok a lányon,
két szeme könnyes,
ünnepi lélek.

Nem kinevetve
kapni szeretne
rémlik a vágya:
szép kicsi ágya
kifli a szájba.
Vérzik a lába...

Fényre ügyelve,
nem kibeszélte,
látja a trendet,
vágyva a csendet,
zárva a mának
állva halálnak...

Szép zuhanása...
Hol van a lányka?
Csillog a rút zaj
emberi óhaj.
Emberi elme
lök be a szennybe.

Nincs aki lássa
mit tesz a dráma
emberi sok jaj
ócska halála.
Nézz a szemembe,
nézz fel az égre!

Átok az élte,
halni szeretne.
Van, ki, cseréli,
más kikeféli,
szívnek a fényét
városi fényre.
5786
horla51 - 2017. november 28. 18:47:43

igen! A fények nem csak megvilágítani képesek, hanem eltakarni is...
/Érdekes, én is hasonló szempontból kezdtem neki a versemnek/

Gratulálok!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.