Kitti: A donor
A donor

Apám egy gyilkos. Megölte anyámat,
anyám lelke ott örökre kiszáradt.
Élt szeretetlenül, szinte zombi lett,
siratott szerelmet, bosszút sose vett.
Talán csak engem ért, engem vert vele
apám rút emléke bennem élhetett:
ha énreám nézett, jött a gyűlölet.

Lélekgyilkos apám, - nagy átok reád -,
mit szeméből folyton sugároz anyám,
ám téged már nem talál, és engem ér,
hiszenen bennem kereng az apai vér...
Mert túl sokáig én még szerettelek
hazug szavaidban hittem még neked,
taszított pedig addig óvó kezed.

Aztán engem ölt meg, rút kegyetlenül
a tököli börtönben két évet ült.
Majd engem eltaszítva kiszabadult,
az új életéből törölve a múlt,
asszony és leány, mintha nem is élne
felelősség tőlük soha nem érte.
Zaciba vitt érzés, lelküket kitépte.

Új asszony, és új lány van a szívébe
múlt emlék képe őt sose kísérte.
Kilépett cipő sárosan lehányva
ilyen sorsa lett a nőnek és lánynak
kik őt szívükből mindketten szerették
emléke fájó, égő üres esték
életet pazarló fájdalmas emlék.
5396
Kitti - 2018. február 13. 10:38:27

Sokat tanultam Tibor. Smile Köszönöm, hogy olvastál.

5772
Saranghe - 2018. február 13. 09:44:13

Kedves Kitti!

Azt sem tudom, hogy voltál képes leírni ezt a borzasztó fájdalmat, nem hogy átélni. Sad.
Nagyon megérintettek szívbemarkoló soraid.

Szeretettel olvastalak: Rose

Kata

5567
Mirage - 2018. február 13. 03:17:07

Kedves Kitti !

Ez bizony nagyon fájdalmas,tragikus történet,amit olyan átérezve.szépen leírtál.
Az élet egy göröngyös út amiböl tanulni lehet.
Szeretettel olvastalak
Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.