Bakos József: Fehér gitár.-Versenyen kívül

Fehér gitár

A színpad most üres,
nincsenek még fények
a dallam bennünk alszik,
s csak fáradtan ébred.
Hosszú ujjak tánca,
húr és dal románca
a lélek varázsszavára
csendül a világra.
Halkan indul csendesen
mint szívverés hangja,
de erőre kap, lángol,
szíveket szaggatva.
Pendül a vékony húr
táncolnak az ujjak
hófehér gitáron
lélekálmok futnak

Bakos József
875
Peonia - 2010. január 13. 14:20:07

Nagyan, de nagyon tetszik! Ölellek! peo

1119
tatos - 2010. január 12. 21:54:57

Köszönöm Neked ezt a kedves hangulatot, amit kedves játékos, dallamos gondolataid adtak. Van még mit tanulnom. Sok ilyen szépet kívánok még olvasni Tőled.
Üdv tatos

288
Pegazus - 2010. január 12. 11:11:45

Kedves Józsi!
Nagyon tetszik a versed, ami csodálatosabbnál csodálatosabb jelzőkkel van teletűzdelve. - Az egész vers úgy ahogy van tetszik, de a befejező sorok egyszerűen gyönyörűek. - " Pendül a vékony húr
táncolnak az ujjak
hófehér gitáron
lélekálmok futnak"
Jó lenne, ha benne lenne a következő kötetben!
Szeretettel: - Imre

277
farkas viola - 2010. január 12. 02:45:02

Kedves Józsi!
Szelíden szép, megnyugtató, majd "szíveket szaggatva" szép gondolatok.
Szeretettel: Viola

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.