Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Márkus Brigitta: Itt és most
Itt és most

Hátat fordítok a reménynek, menjen a bús picsába beléndek...
A pezsgőt ma megérted... társad lesz, mert remélted.
Törött pohár az asztalon, úgy bánom én, mert szép nagyon.
Vissza nem fordíthatom, de tán ezt nem is akarom.
Kótyagos köd az asztalon, neuronok a pamlagon.
Miért érzed, hogy vége van, hisz néma még a hontalan-
érzelmek köbön, harmadon... tiéd most a hatalom?
Légy bátor és ne kótyagos! Az érzelem most nem honos.
Légy kemény és ne érezz, tiéd most a bevérezz..
Picsába az egésszel!
Ezzel te most mit érsz el?
Nem ért meg, csak ki "ekkoron", érzelmeit a peronon...
lobogtatja kamrában, pitvarán az ínhúrral.
Te vagy a szív, és Te vagy a vágy.
Ne mutasd ki, hogy most merre jársz...
A szív az most nem divat. Légy kemény, mint egy vaskalap.
Ne érezz, ne fájj, ne sírj nagyon!
Ne adj, mert az ciki e koron....
Szarj bele az egészbe, talán mit sem remélve.
De mégse!!!!!!
MERT AZ NEM LENNÉL TE!
5461
dmbrigitta - 2018. május 11. 12:00:22

Nagyon szépen köszönöm, Keni!
Dilemmáztam, hogy eme indulatból született versem megmutathatom e....
Ez az első "naturalisztikus versem".
Üdvözlettel: Brigitta

298
keni - 2018. április 18. 07:25:57

Brigitta !

Érdekes, naturalisztikus versed ritkaság számba megy itt ezen az oldalon, de látok benne valami megfogható érdekességet is !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.