Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Putterer Magdolna Léna: Hiányzok ?
Hiányzok?

Még egy kísérlet,
Kezedben szorongatod a bőröndödet,
Elérted.

Szó sincs itt érzelemszegénységről.
Nézlek,
Próbálom letagadni,
Még szeretlek, tiltakozok,
Kinyitom kertkaput, apropó,

Ne gondold, mindig így lesz,
Hol sírsz, hol sóvárogsz.

Ballagsz,
Fejed lehajtod,
Van mit szégyellned végeredményben.
Elolvadtak a hóemberek, házrengeteg közt gyereksereg
Szalad, ebédet eléd rakom.

2018. április 29.

/ Szerző : Putterer Magdolna Léna /
5945
Emese - 2018. június 03. 05:21:34

Szép versedhez gratulálok! Heart

3933
vadvirag47 - 2018. május 25. 18:27:10

Szomorú életkép...de az ilyen szerelem, nem szerelem, és bármilyen nehéz is, hagyni kell hadd menjen. Persze, mondani könnyebb, mint megtenni...és te tudod, mit lehet, érdemes megbocsájtani, és mit nem. Jól megírtad - gondolom, sok átsírt éjszaka, és töprengéssel teli napok, hetek után.
Az idő mindent begyógyít, de legalábbis elviselhetőbbé tesz...és jöhet még szebb, tisztább, hűségesebb szerelem is életedbe, akár a "régivel" egy újjászületés után.
Sose add fel, és ne alázkodj meg értelmetlenül, de néha érdemes térdet hajtani a sors előtt. Ölellek. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.