Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Zádori-Molnár Ágoston: Búcsú
Búcsú

Elmentél... Elmentél csendesen.
Egyedül hagytál engem,
a bánat sápadt kék lidérce
marcangolja csontig lelkem.

Sírnék... De nem bírok,
könnyeim bő patakja kiapadt,
a keserűség kínzó tüze
emészti hamuvá fiadat.

Érintenélek... Ölelnélek...
Már nem lehet, a fájdalom
porrá aszott tüzes pokla
szorítja le béna kezemet.

Csókolnálak... Néma ajkadra
fagyos csöndet lehelt a Teremtő,
hogy jégölébe zárhasson
új hazád, a rideg temető.

Szólnék... beszélhetnék Hozzád,
ajkamról lehamvad minden szó,
szürke csend csak az üzenet
dermedt "Ámen" az utolsó.

Most elköszönök végleg,
s küldöm lelkem végszavát:
Édesanyám, szép álmokat!
csillagfényes jó éjszakát!

Üllés, 1994 szeptember 9.
5945
Emese - 2018. május 28. 21:17:21

Szívvel, szeretettel olvastam versedet! Rose

5867
oriston - 2018. május 28. 20:00:09

Kedves Rita!
Vannak sebek, melyek nyom nélkül behegednek.
Sajnos ez nem ilyen.
Köszönöm hogy itt voltál.
Thinkingriston

5867
oriston - 2018. május 26. 14:51:44

Köszönöm Viola és deva hogy olvastatok.
Valóban csak a test hal meg.
A lélek marad... 24 éve annak...
Angryriston

277
farkas viola - 2018. május 26. 08:13:29

Kedves Ágoston!
Megható, búcsú-vers, de hisz csak a test távozott el. A lélek Veled marad és kíséri utadat, a majdani találkozásig.
Szeretettel kívánom a legjobbakat: Viola In Love

3654
deva - 2018. május 25. 23:03:51

Megérintett!

5867
oriston - 2018. május 24. 18:41:28

Köszönöm riskatehenke!

5802
riskatehenke - 2018. május 24. 17:56:42

Szép!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.