M. Laurens: KÖZTETEK ÉLTEM EGYKORON
M. Laurens

KÖZTETEK ÉLTEM EGYKOR

A tollat s a papírt, szemétre vetem végre,
a tudást felcserélem, a bölcs ürességre.
Végül-is mi értelme leírni a rosszat,
s hiába hadakozni másért: órahosszat?
Most, lógatom a lábam, egy kórházi székben,
és királyként bambulok minden mennyiségben.
Hajam már rég megszökött, fejem maradt árván,
s rajta dobol nemsoká: valamennyi sámán.
S azt kántálják majd, oda fel, a magos égbe:
Köztetek éltem egykor: de ugyan mi végre?

Budatétény 2018. augusztus 18.
Hszi Kang ispirációja nyomán
3377
LIne - 2018. szeptember 29. 16:25:56

Drága Miklós!
Tudjuk: megállíthatatlan az idő múlása.
borzongatóan jó vers.
Sokadjára olvasva, Eta.

6000
Jedyke - 2018. szeptember 08. 21:18:08

Kedves Miklós!
A napokban írtam én is egy verset " Mi végre?" címmelSmile Úgy látszik, hadonló hangulatban voltunk! Mi végre jöttem én erre a világra, ha három évesen lettem félárva....aztán megmagyarázzuk magunknak az okát, de néha kételkedünk benne😊
Gratula a versedhez!

3872
M Laurens - 2018. augusztus 25. 13:12:21

Drága Zina, Kati és Babu! Köszönöm szépen a sorsnak, hogy vagytok nekem és mellettem. Heart
/ Miklós /

5548
babumargareta - 2018. augusztus 22. 19:45:10

Drága Miklós !
Szeretettel olvastam kedves soraidat
Kang-hszi jelenlétében ! Smile)
Nagy lemondással keresed a barátságát !
Ugyan minek hiszen Ő sokat élt és merészen !
Szeretettel.....Babu

5940
silberin - 2018. augusztus 22. 13:29:25

Kedves Miklós! A vers jó, tetszik. Ez a bizonyos Hszi Kang nem szól arról, hogy mi vár ott a magos égben? Érdemes odavágyni?
Üdv: Kati

3652
zina - 2018. augusztus 21. 21:12:34

Remek, gratulálok, kedves Miklós! Hszi Kangról ugyan sokat nem tudok, de most utánanézek kicsit. Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.