Adamecz László: Szivárványos lombok közt...
Szivárványos lombok közt...

Mint fénykép vagy festmény
a rögzített pillanat,
úgy meredt ablakomba
ősznek, estnek alkonya.

Rezdületlen álltak ott
bokrok, fák magasan,
alkonyatba bukó nap
simogatta lombjukat.

A szél ma messze járt
nem susogtak levelek,
csend ült a kertek alján
belopózott lelkembe.

Szivárványos lombok közt
a madár csak néha szólt,
ünnep volt most mindenütt,
szívünkben is béke volt.
5528
adameczlaszlo - 2018. augusztus 31. 20:13:31

Kedves Rita!Rose

Köszönöm kedves szavaidat!
Igazad van!

Szeretettel:Laci

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.