Nagy János 2: Örökkévalóság
Örökkévalóság

Hajnali falakon lépdel a napfény,
szikár vadgesztenyefák riszálják lombjukat,
a reggeli harmat fürdeti a kopott síremléket,
míg egy kósza falevél a szélben ott mulat.

A temető sarkában sündisznó araszol,
neki otthont jelent az elmálló téglafal,
a porladó csontok felett új élet sarjad,
mindenszentek napján a kis Jézus itt nyaral.
6191
Magdolna43 - 2018. december 09. 16:01:03

Kedves János!
Versed meghatott, igazán az érti, kinek kedvesei nyugszanak ott.
Üdvözöl: Magdi
Megfogadtam a tanácsod, amit nagyon köszönök, itt vagyok, sok szépet és jót olvasok.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.