Horák Andrea Kankalin: Tiéd a tél
Tiéd a tél

Tiéd a tél, hordd magaddal,
fázz csak paplanod alatt,
fájjon, ha majd nem fakad dal,
és sírj, hogy az se maradt,
és érezd, amint reszketek,
mikor halott lesz minden,
ha nem várhatok két kezet,
ami eltöröl kínt benn,
mert itt fagyos a tél, szikár,
nyakamba liheg, jég szitál,
te tűnj el, ha menni kell,
de ne hagyj a semmivel.
5786
horla51 - 2019. január 09. 10:03:43

Kedves Andrea!

Nincs annál dermesztőbb érzés, ha az ember belülről fázik reményt vesztetten.

4694
Rzsike - 2019. január 09. 06:57:13

Sok oldalról megközelíthető a vers mondanivalója.Gratulálok.

6208
Kankalin - 2019. január 09. 05:49:39

Szia Éva! Smile

A télnek is megvannak a szépségei, de én mindig várom a tavaszt, mert azt az évszakot jobban kedvelem. Smile

Köszönöm kedves szavaidat. RoseHeart

Szeretettel: Kankalin

6208
Kankalin - 2019. január 09. 05:47:02

Szia Kati! Smile

Így igaz. Adni mindig jó, nagyobb örömet okoz, mint kapni. A Csabi királyfik pedig minél többet kapnak, annál többet adnak. Smile

Köszönöm, hogy jöttél. RoseHeart

Szeretettel: Kankalin

3654
deva - 2019. január 08. 18:29:54

Drága Andrea! Az érzések melyek tomboltak benned még írtad e sorokat, megszelídülnek és szíved újra, meg újra megnyugszik, majd lobban. Ez így lesz még úrrá tudsz lenni rajta és végleg lecsendesednek, de nem felejtesz. Mindig átélem versed, egy cipőt koptatunk, de én már koromnál fogva csendesedek. Tavasz jő meglásd és kívánom még perzseljen meg a nyár tüze. Szeretettel. ÉvaHeartRose

5940
silberin - 2019. január 08. 11:17:00

Szia Kankalin!

Vajon mi is maradhat az embernek, ha már hiába várja a melengető két kezet? Ha kapni nem tud már, akkor adni kell. Sok kis Csabi királyfi vár még simogatásra, szeretetdalra. Mélyen együtt tudok érezni veled.
Szeretettel: Kati

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.