Éva Kuslits: Álarc
Álarc

Bolyongón süvít a szél,
A rossz időtől mit remél?
Unjuk már a hideg telet,
Jöjj gyorsan szép kikelet!
Víg farsangra készülünk,
Ízes kis fánkokat sütünk.
Távolból sötét erdő integet,
Várja a hóvirág szőnyeget.
Színes ruhákba öltözünk,
Furcsa álarcot felveszünk.
Riadtan nézünk körbe,
Ki bújt a jelmezbe?
Gyorsan ropjuk a táncot,
Takarjuk titkon a gondot.
Mélyen izzik a talpunk,
Melyik a mi világunk?
A vidámság feledtet,
Visszük úgyis a keresztet!


2019.02.16.


Kuslits Éva
5786
horla51 - 2019. március 24. 10:05:04

Kedves Éva!

Néha azért nem árt az a keresztet letenni, és ehhez nem elég egy álarc.

Gratulálok a vershez! Rose

6081
varonklari - 2019. február 18. 17:25:34

Kedves Éva!
"A vidámságom csupán álca. A mosolyomat az arcizmaimnak köszönhetem, de maga is tudja, hogy legbelül sírok."
(Batman c. film) - ez jutott eszembe, mikor elolvastam a versedet, hisz még ott van mindenkinek a saját keresztje, amit néha jó lenne letenni, és a tavasz igazi megújulást hozna.
Szeretettel gratulálok: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.