Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Éva Kuslits: Tavaszváró
Tavaszváró

A sziklák mogorván álldogálnak,
Hegyes szirtek fenyőket csodálnak.
A zord tél botra támaszkodik,
S nehéz léptekkel távozik.
Hiányzik a kis patak csobogása,
A napsugár fényes kacsintása.
Oly jó a természet zöldjében,
A harmatos fű hívogató ölében.
Az illatos tavasz lassan kopogtat,
Szép csodákat mikor bontogat?
Hiányzik a sok-sok madárdal,
Az erdő hűs, simogató lombjával.
A játékos, langyos szellő,
Fehér ruhában gomolygó felhő.
Kis pillangók szivárvány színei,
A szikrázó csillagok meleg fényei.
Hiányzik a zengőn daloló forrás,
Hegyekben lévő csermelyzúgás.
Vágyom, hogy fogjad a kezem,
Válladra hajtsam csendben a fejem.
Csábítson ki gyorsan a szabadba,
A rügyező fák édesen hívó illata.

2019.02.20.


Kuslits Éva
6191
Magdolna43 - 2019. február 26. 15:12:28

Kedves Éva!
Szeretettel gratulálok szép "Tavaszváró " versedhez.
Magdi

6081
varonklari - 2019. február 26. 13:42:05

Kedves Éva!
Bekeringőzött a tavasz, minden fát és bokrot táncra kért, és a növények örömmel öltötték fel a rózsaszínű és fehér, halványsárga illatos sziromruhájukat - ez jutott eszembe versed olvasásakor.
Sok szeretettel gratulálok: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.