Horák Andrea Kankalin: Virágesőm
Virágesőm

Tavasz virul, de már nyarat vajúdik.
Köröttem illatok, s ahogy terülnek,
a lelked érzem át; virágbetűket
röpít felém az életár, egy Új Hit.

Virágesőm adom, s a puszta múlik.
Szemernyi ébredés nekem, kerülget...
lapokra vésve szirmaim, nem ül meg
csalóka lét, öröm hevít, a csúcsig.

Megannyi fény szökik kisírt szemembe;
tiéd e fény, felőled ér titokban,
megannyi vágy tolul, meg annyi eszme,

mitől a ritmusoddal újra dobban,
s virágporom papírra hull; helyette
van erre szó, nehogy ma még kimondjam.
5940
silberin - 2019. április 06. 18:53:47

Szia Kankalin!

Nagyon szép ez a szonett. (Mint mindig.)A kedves hiánya különösen tavasszal fáj.

Szeretettel: Kati
Rose

6191
Magdolna43 - 2019. április 06. 13:29:40

Kedves Kankalin!
Szeretettel gratulálok csodálatos virágesődhöz,
Magdi

6266
Katinkakata - 2019. április 05. 18:05:32

Kedves Kankalin!

Örömmel olvastam gyönyörű szonettedet. GratulálokRoseKata

5548
babumargareta - 2019. április 05. 17:15:25

Kedves Kankalin!
Csodálatos "virágesőt"alkottál!
Sajnos ,hogy tele van szomorúsággal.Szemernyi ébredésed
nem elég ,hogy elüzze a csalóka vágyadat !
Es a "papirra hulló virágpor"nem a tiéd, a másé.
Nagyon szép alkotásodhoz gratulálok .....BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.