H. Gábor Erzsébet: Hajnali fényben (2019. szeptember)
H.Gábor Erzsébet
Hajnali fényben

A fák között a fény rezeg,
nesztelen csendben érkezett,
akár a szél, ha átoson
lopva az alvó városon.

Fekszem az ágyon, és a Nap,
mint én a könnyű pléd alatt,
derűsen ébred. Rám ragyog.
Nyitva hagytam az ablakot,

a függöny lebben. Jól vagyok;
az édes kerti illatok
szobámba szöknek, s hajnali
madárka-trillát hallani.

Nyújtózom egyet, és a fény -
akár egy érző, földi lény,
hajamba csókol, simogat,
mint kinn a szél a sírokat,

dúdolva nékik szép vigaszt.
Szeretném újra élni azt,
amit olyankor érzek én,
amikor szít egy költemény;

minthogyha bimbó bomlana,
szirmokat fest a szív szava,
s csodát teremt a semmiből -
akár anyám! A vekniből,

ha nékem vág egy nagy karéjt,
mindig a szívét osztja szét,
mutatva azt, hogy így szeret.
Áldom e dolgos két kezet!

A kávéillat visszahoz...
Szemed szelíden rám ragyog,
s nyújtod a bögrét. Jó meleg.
Imádott, drága reggelek!

Versek, szerelem, fénypatak,
áldás a kéklő ég alatt!
Vállamra hajtod vén fejed,
nem szólsz, és mégis értelek.

2175
hzsike - 2019. október 02. 09:41:52

Kedves Anett, kedves Rózsa!
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek a kedves szavakat.
Ölelésem. Zsike Smile Smile

3933
vadvirag47 - 2019. szeptember 26. 11:11:43

Kedves H.zsike!
Megrázóan gyünyörű, könny-fakasztó, kedves sorok - egyszerűen mesés. Imádom a jambusaidat, az egész olyan mint a virág Confusedzíne, illata, csábos ereje van, és dallama. Köszönöm az élményt. Ezen a héten, mindenképp Tiéd a pálma - én részemről. Ölellek. Rózsa

6069
Anett - 2019. szeptember 02. 08:00:10

Nagyon szèp! Gratulàlok! 😊

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.