Rumi Enikő: Alfonsina Storni: Anyámhoz
Alfonsina Storni: Anyámhoz

A nagy igazságot? Nem, azt nem kérdeném.
Csak, hogy mikor velem méhedben utadat,
jártad vajon a hold volt-e egyetlen társad
sétádon, virágbaborult udvarok sötétjén.

Hogy, mikor heves latin szíved ütemére
szenderedtem el, a tenger volt, ugye, mi áradt,
s apadt, öblös éneke altatott, csodáltad,
ahogy albatrosz árnya vetült az aranyló égre.

Hiszen a lelkem vándor lélek, ábrándos,
heveny téboly köde lepi mikor a Hold ráncos
képe kitelik, s az ég kékje bágyadt.

S szeretem, mikor a tenger szelencéje
kitárul. Ringatózni tengerészek derűs énekére,
S nézni óriás madarak röptét, neki a vak világnak.



Fordította Rumi Enikő


Alfonsina Storni: Palabras a mi madre

No las grandes verdades yo te pregunto, que
No las contestarías; solamente investigo
Sí, cuando me gestaste, fue la luna testigo,
Por los oscuros patios en flor, paseándose.

Y sí , cuando en tu seno de fervores latinos,
Yo escuchando dormía, un ronco mar sonoro
Te adormeció las noches, y miraste en el oro
Del crepúsculo, hundirse los pájaros marinos.

Porque mi alma es toda fantástica, viajera
Y la envuelve una nube de locura ligera
Cuando la luna nueva sube al cielo azulino.
Y gusta si el mar abre sus fuertes pebeteros.
Arrullada en un claro cantar de marineros
Mirar las grandes aves que pasan sin destino.
1038
Szollosi David - 2019. szeptember 25. 22:50:19

Enikő, köszönöm a szonett eredetijét!
Kár, hogy nem tudok spanyolul, de a
fordítás tetszett...
Szeretettel:
Dávid
Smile

5046
Rumi - 2019. szeptember 17. 11:52:35

Feltettem. De hogy előbb megjelenjen inkább bemásolom ide:

Palabras a mi madre

No las grandes verdades yo te pregunto, que
No las contestarías; solamente investigo
Sí, cuando me gestaste, fue la luna testigo,
Por los oscuros patios en flor, paseándose.

Y sí , cuando en tu seno de fervores latinos,
Yo escuchando dormía, un ronco mar sonoro
Te adormeció las noches, y miraste en el oro
Del crepúsculo, hundirse los pájaros marinos.

Porque mi alma es toda fantástica, viajera
Y la envuelve una nube de locura ligera
Cuando la luna nueva sube al cielo azulino.
Y gusta si el mar abre sus fuertes pebeteros.
Arrullada en un claro cantar de marineros
Mirar las grandes aves que pasan sin destino.

Alfonsina Storni

1038
Szollosi David - 2019. szeptember 17. 01:58:53

Enikő, fel kell tenni az eredetit is!!!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.