Grandpierre Cecília: Az adriai tenger
Az adriai tenger


Az Adriában én vagyok a tenger,
képzeletem amiként ő, végtelen,
önfeledten, szabadon szárnyal velem.
Önzetlenül befogad, körülölel,
napégette testem lehűti ha kell.
Szeretsz te engem, - kérdezem nem felel,
de kételyemre ragyogása a jel.
rajongok érte és olybá csodálom,
nincs olyan év, hogy meg nem látogatom.
Kékségével hódítja ámulatom,
értitek, nem, elfogultan imádom

Grandpierre Cecília
6476
Siposne Marica - 2019. október 10. 18:59:51

2019.október. 10.
Siposné Marica
A tenger imádata, az önfeledt szárnyalás. Szabadság!
Szép!
Gratulálok!

1520
grandpierre - 2019. október 10. 13:12:02

Tündérek vagytok4

6482
rozsa koncz - 2019. október 09. 22:52:33

Szia Cecilia!
Ha egy tündér kívánságom teljesítené, akkor biztos, hogy egy tengerparti házat kérnék. Imádom a tengert, fodros hullámaival, morajlásával, vizének tisztaságával. Jó volt olvasni írásod
Gratulálok szeretettel Rózsa.Rose

3649
Oroszlan08 - 2019. október 09. 19:52:43

Én is!

Tetszett ez az imádat!
Szeretettel gratulálok
Ica

4694
Rzsike - 2019. október 08. 21:08:16

A tenger nekem is örök szerelem:

"Kékségével hódítja ámulatom,
értitek, nem, elfogultan imádom" Gratulálok:Rzsike

5548
babumargareta - 2019. október 08. 17:09:31

Szia Cecilia!Smile
Milyen jó érzés lehet az a nagy szabadság ahol Te vagy az úr!
Szeretem ezt az öntelt szabadság vágyadat ,ami be is teljesül!
Szépséges soraidat kissé irigykedve olvastam!
Gratulálok szeretettel.....BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.