Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Horváth- Tóth Éva: Új remény
Új remény

Még neszez az est vége, susog a szatén,
fordul az álom
a másik oldalára, sóhajt a tegnap
s reszket a láncon.

Megkötöttem, el ne szárnyaljon, mert félek
majd felébredni.
A mára virradni lesz e erőm, jut e
hitem létezni?

A napfény sem tudja, hogy sosem törhet át
a téglafalon,
de remélhet rajta ablakot, amin át
bejut és ragyog.

Lehetne szívem ablak, s napfény a remény.
És eloldoznám
a törött szárnyú tegnap félelmeimből
kovácsolt vasát.

Akkor nyújtózva ocsúdna bennem a ma,
s nem félnék többé
a mára pirkadni, hisz ablakom nyitva,
s fénylik új remény.
6575
Horvath Toth Eva - 2020. január 17. 22:35:47

Nagyon szépen köszönöm kedves Éva!
Heart

6643
szikra60 - 2020. január 17. 12:23:11

Kedves Éva! Gratulálok szép versedhez! ÉvaRose

6575
Horvath Toth Eva - 2020. január 13. 22:21:43

Hálásan köszönöm kedves Magdi! Rose

6191
Magdolna43 - 2020. január 13. 18:05:02

Kedves Éva!

Mindig " fénylik új remény"
Sok szeretettel gratulalok szép versedhez
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.