Adamecz László: A tévedések utcája
A tévedések utcája

Bizony oly sokszor várod a nagy ő-t,
sötét éjben álmodva, vagy nappal,
elképzelve, feldíszítve, felépítve,
igényed, vágyad, kívánságod szerint.
Mit kívánsz tőle, szelíden várva,
udvaroljon kitartón, vagy ugorjon ágyba,
jó ember legyen, hűséggel érkezzen,
persze az alkohol ne fékezze?
Szorgos legyen, ne lusta, gondodat megossza,
nyugdíjas és mozgékony, kertedet gondozza,
fát vágjon, füvet nyírjon, szeretőd legyen,
vidám tisztalelkű, akár kegyed?
Bizony tudhatod, oly sok a vágyad, elvárásod,
nem ismered önmagadat, de őt mindig várod,
amikor már közeledik s hevül tested, lelked,
s ha betér hozzád, a tévedések utcájába,
csalódásod határtalan, a rohanó napok fogynak,
a szomszédasszonyod addig boldogan dorombol.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.