Horváthné S. Mária: Szilveszter éjjelén
Szilveszter éjjelén

Báli cicoma, szép szatén s karát,
Olajzöld a teríték az asztalon.
Lemez énekli a nép himnuszát,
Diós és mákos bejgli rég elfogyott.
Ossian zenéje zeng a szélben,
Gépként dúdolom ismerem ritmusát.

Úgy, mint tavaly, csak úgy megszokásból
Járom a táncot, báj-báj Óesztendő.

Érzelmeket most takar a sminkem,
Voltak szép órák s percek, jó volt veled.
Emlékezz s őrizd meg önérzeted,
Tűzijáték, csalók` a remény s mámor.


/a vers a Poet. Hu megjelent, itt egy kicsit átírtam/
6653
pepa24 - 2020. január 02. 00:58:14

Kedves Marika
micsoda kettősség ez a vers! A lelkiség és a kiüresedő világ ambivalenciája... És milyen jól visszaadtad ezt a költői eszközökkel! Nem tudom, mit dicsérjek benne jobban: az olykor csonkolt szavakkal való kifejezés erejét, vagy a szándékosan meg-megakasztott gondolatmenet tökéletes idomulását a ritmushoz-rímhez. Elismerésre méltó vers!Rose

6482
rozsa koncz - 2020. január 01. 21:00:33

Szia Marika!
Gratulálok versedhez, nagyon élethú.
Szeretettel kívánok, B.U.É.K. RózsaHeartRose

6542
ritatothne - 2019. december 31. 16:33:16

Örömmel olvastam aktuális versed. Nagyon boldog, sikeres új esztendőt kívánok!

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.