Angyal Bella: Örökös árnyék (2020. január)
Örökös árnyék

Felforgatott föld,
barna göröngyök,
hófehér lepel,
némán üvöltök.

Szürke ég alatt
meggypiros rózsák,
árva kezeim
véresen fogják.

Élettelen köd,
örökös árnyék,
lelkeddel együtt
bár tovaszállnék.
4087
Angyal Bella - 2020. január 06. 21:23:23

Köszönöm szépen! A vers édesapámhoz íródott, innét a mély fájdalom.

5396
Kitti - 2020. január 02. 09:10:01

Mérhetetlen szomorúság van ebben a versben. A némaság, a véres kéz, a halni vágyás. Az egyetlen reménysugár ebben a sorban bújik meg:... " Szürke ég alatt
meggypiros rózsák,"...
Már csak ezért érdemes élni, hogy ezt észre vegyük.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.