Pfluger Ferenc: A piás
A piás

Belépett, vékony volt, és szürke,
mint egy egér, vagy mezei ürge,
köszönt illőn, de mintha félne,
saccoltam, élhetett úgy ötven éve,

pulthoz lép, bort kér tisztán,
érzem, már rajta van a listán,
felhajtja, a pohár üres,
szól, töltsön legyen szíves,

a második pohár után
oldódik, nem néz oly sután,
a harmadiknál már beszél,
egy egész életregény,

míg mesél, lazán ledönt
kettőt, szeme már fenkölt
lélekről árulkodik, homály
borul reá, üres hodály,

dülöngélve, billegve részegen
elsétál, köszön félszegen,
másnap hallottam talán,
egy padon utolérte a halál,

nevét sem tudom,
ő is haladt az úton,
ami mindenkit kísért,
de ő már odaért.
6512
pflugerfefi - 2020. január 31. 14:34:20

Kedves Rita!
Örülök tetszesednek!
Szeretettel Feri.

6542
ritatothne - 2020. január 30. 14:40:16

Tetszéssel olvastam a versed. Akár iszik valaki, akár nem, előbb-utóbb elmegy.

Szeretettel: RitaIn Love

6512
pflugerfefi - 2020. január 23. 14:57:40

Kedves Kitti!
Örülök tetszèsednek!
Feri.

6512
pflugerfefi - 2020. január 23. 14:56:35

Erzsike!
Köszönöm olvasasod!
Feri.

6512
pflugerfefi - 2020. január 23. 14:55:21

Kedves Magdi!
Köszönöm olvasasod, velemenyed
szeretettel: Feri.

5396
Kitti - 2020. január 04. 21:45:40

Remek vers, nagyon tetszett! Rose

6478
barnajozsefne48 - 2020. január 04. 21:42:40

Kedves Feri!
Átéléssel olvastam szomorú versedet!
Szeretettel gratulálok, ErzsiSmile

6191
Magdolna43 - 2020. január 04. 19:31:42

Kedves Feri!
Versed meghatott, mennyi szomorú sors, mennyi tragédia történik, mikor elvesziti valaki az irányítást önmaga felett.
Ez az út csak egyfelé vezet, nehéz letérni róla.
Gratulálok szeretettel.
Magdi

6512
pflugerfefi - 2020. január 04. 15:49:09

Kedves Klarika!
Örülök , hogy versem megérintett!
Huszonöt eve vendeglatozom, nagyon sok
emberrel talalkozom , döbbenetes sorsokat,
eleteket ismertem meg, ez a vers is valos
alapokon nyugszik!
Köszönöm gratulaciod!
Szeretettel. Feri.

6081
varonklari - 2020. január 04. 14:16:57

Kedves Ferenc! Megérintettek soraid! Egy nyarat dolgoztam kocsmában, előttem van a kép! Azt is tudom, hogy ezek az emberek egy-két pohár után igencsak beszédessé válnak, ha nap, nap után nem látjuk őket ismét, hiányoznak.Saját útjukat járják, vagy maguk választották, vagy önhibájukon kívül alakult így az életük?
Megérintett ez a versed, eszembe juttatta azt a nyarat, azokat az embereket, akikkel akkor találkoztam...talán azért írok mos ilyen hosszú kommentet Neked.
Köszönöm, hogy olvashattam, gratulálok szeretettel: Klári

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.