Czeininger Ábel: Nem tesz semmit
Nem tesz semmit

Nem igazán értem
miért lenne kötelességem
hogy mindig azt tegyem
amivel magamat büntetem.

nem álltam helyt, elbuktam
nem bírtam s feladtam..
de tudod miért nem sírtam?
Mert már előre tudtam!

Nem volt reményem, menedékem
csak a szeretetem, amivel
aztán jó messzire mentem
s a végén vissza sem néztem.

egy darab szilánkot hoztam
mivel mások torkát metszem
magam sem tudom miért teszem
talán csak mert élvezem.

de kelletlen kérlelem,
hogy maradjon még velem,
legyen a fegyverem,
mivel magam is bevégzem.

Mérget kevertél
mivel megitattál
majd kigyógyítottál,
hogy egy másikat alkossál.

Sosem voltam szent
sosem voltam tiszta
de sose vérre ment,
tedd az ujjad a ravaszra.

emlékezz, hogy mi voltam én
sose felejtsd ki lehettem volna
s mikor a világ peremén állsz
ott leszek a másik oldalon, leborulva.

hogy mi is ez?
ne kérdezd..
nem tesz semmit.
nem változtat,
s mégis könnyít
most csak élvezd!
3933
vadvirag47 - 2020. január 16. 04:52:25

Hát, igaz, ami igaz! Nem szabad kérdezni. Csapkodsz ide-oda, és mégis célba talál ez a röpködő, szertelen gondolat. Őszinték, életszagúak soraid, és valóban lehet élvezni, bár igazából nem tudni, (mímelt) pesszimizmusod álarc, vagy az élet nyomta rád?
Tetszéssel olvastam érdekes versedet. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.