Szaip Istvanne: Nem tudhatom...
Nem tudhatom...

Meleg, fűtött kis szobában
Csendben érik a gondolat.
Nem fagy kezed rá a tollra,
Ám az mégis meg-megakad.

Leírnád azt: "Nem tudhatom,
Hogy másnak e tájék mit jelent".
Leírnád, de amit érzel,
Elfeledted a hosszú úton.

Szólna "Levél a hitveshez."
Könnyel telik meg a szemed.
Fájó könnyel telesírta
A szakadt, régi lapokat
Ő is, ki szép versét írta.

Drótkerítés körülvette
Ott a testet, a szíveket,
Hol e szép versek születtek.

Most is havat hord kint a szél.
Padon fekszik, nincs kerítés,
Mégis kívül rekesztették,
Kik lakását árverezték.

A holt költő, mondd, mit érzett?
Hajléktalan, ha nyögdécsel
Tollafosztott kismadárként,
Mit érez a hazájáról,
Leírom, de nem tudhatom.

Más fájdalom, de egy a könny.
Háború volt, most a közöny
Űzte ki az éjszakába
Vagy idegen, más hazába.

Idézet és felhasznált verscím Radnóti Miklóstól való.
5555
Maria HS - 2020. február 01. 17:52:25

"Szólna "Levél a hitveshez."
Könnyel telik meg a szemed.
Fájó könnyel telesírta
A szakadt, régi lapokat
Ő is, ki szép versét írta."-szép verset írtál s jó idézetet választottál, gratulálok: Maria HS

3654
deva - 2020. február 01. 11:18:42

Marika! Egyik legszebb versed. Átéreztem a fájdalmát, szépségét! Szívvel gratulálok. ÉvaHeartRose

6266
Katinkakata - 2020. január 31. 21:24:58

Drága Marikám!

Szomorúságában is csodálatos versedhez szeretettel gratulálok.RoseKata

6081
varonklari - 2020. január 31. 14:52:24

Kedves Marika! Megható szép sorok, szeretettel gratulálok: KláriRose

6542
ritatothne - 2020. január 31. 11:19:36

"Más fájdalom, de egy a könny.
Háború volt, most a közöny
Űzte ki az éjszakába
Vagy idegen, más hazába."

Szomorú és nehéz sorsok.

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.