Miklósné Varga Lilla: Egy csoda voltál (2020. február)
Egy csoda voltál

Egy reménytelen, viszonzatlan szerelem,
Két test, két lélek, mely eggyé sosem vált.
Pár felejthetetlen, boldog hónap,
Ami egy szempillantás alatt köddé vált.

Úgy érzem a szívem megszakad,
Bíztam benned, s boldog volt a lelkem.
Megmagyarázhatatlan érzésekkel vonzódtam hozzád.
Többet éreztem, mint bárki iránt az életben.

Az érintésedtől felpezsdült a vérem.
Csókodtól édesebb lett az élet.
Szorító ölelésedtől az egész testem égett.
Reménykedtem, talán egyszer te is így érzed.

De te egy pár sorral leráztál,
S ezzel a porba tiportál.
Még mindig fáj, de lassan túlélem.
S idővel elmúlnak az érzések.

Részemről végleg ennyi volt.
S végül majd elfelejted,
S végül majd elfelejtem, mindazt, ami volt.
Egy reménytelen, viszonzatlan szerelmet.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.