Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Géczi Olívia: Vacsora
Vacsora

Nem vagyok egyedül.
A magánnyal vacsorázom.
Hosszú asztal mögül,
Szívemet kitárom.

Felnéz rám zöld szemével,
Mosolyba fordul torka.
"Éhes vagyok!" -súgja nekem.
"Végre ütött most az óra!"

Lassan feláll, elém lépked,
Cipője sarka koppan.
Felém áll, rám neheztel,
Már semmi sem moccan.

Beleharap szívem fölé,
Folyik ki a vörös bánat.
Tépi húsom, nyeli vérem,
Innen már nincs bocsánat.

Már az egész testem véres,
Lassan elfogyok végleg.
De a szívemet otthagyja.
Kérlek szépen ne egyél meg!

Már csak egy szív ül a széken,
A magány elsétál lassan.
Megtörli most véres száját,
És hagyja, hogy folytassam.

Vacsoráznék én tovább,
De test nélkül nehéz dolog.
Itt kell várnom most örökkön,
Míg új testem meghozod.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.