Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Sofalvi Aron: Eszembe jutottál
Eszembe jutottál

Honnan jöttél?
Fiatal és távoli emlék
ahogy ültünk a csatornafedélen
a borostyános kőfal mentén,
s néztem hajadat,
amint hatalmas nyári földek kalászaként fénylett selymesen a meleg levegőben.
Tudtam, hogy te mindig jó leszel, bárhova is visz a világ.

Már arcodra sem emlékszem. Mi történt veled veled, míg én élni próbáltam gyengén, törékenyen?
Most felnőttem, és tudom
te voltál az,
mert a nyári hőség árnyékként vetette elém neved "Kamilla"
ha kimondom, mint egy álomkép lebeg
hűsítő alakod a nyárfák között,
s én látomásod tükrében megállok, megpihenek.

Tudom mi vagy: csoda, és végzet
nem kámfor, nem emlék, nem szemfényvesztés
mégsem tudom ki vagy, s arcodra nem emlékszem,
de ha újra láthatnálak, eltűnnék harmatként
és szemeid ködös kék tavaiba fagynék.

Most a nehéz nyárban állva - téged keresve, botorkálva
egyedül vagyok itt az éjben.
"Egy álomkép" Rebegik vékony ajkaid és pilláid még egyszer.
Én mindent elfelejtek idővel
de rád gondolok most a szálló, fogyó nyárban, akármi történt is veled, vagy velem
és látni akarlak még egyszer,
csak még egyszer.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.