Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Weitzel Loretta: MÁSODIK VERS HOLLÓNAK
MÁSODIK VERS HOLLÓNAK

Vad madár nem való kalitkába, elfogni képtelenség.
Elszállhat ö messzi tályra, hisz övé csak a végtelenség.

Ha volna, szárnyam szárnyra kelnék,
Szállnék veled, elröpülnék.

Szállnék, hol csak madár járhat.
Eltűnne a végső bánat.

Bús a magány itt hagynám én is.
De szárnyak híján nehéz mégis.

Kanári a dalos madár.
Kalitkában ülve megvár.

De hangját dalra nem fakasztja,
Kinek szívét magány fogva tartja.

6542
ritatothne - 2020. július 23. 17:33:24

"hangját dalra nem fakasztja,
Kinek szívét magány fogva tartja."

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.