Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Weitzel Loretta: RITKA VERS
RITKA VERS

Ritka, ritka szürke holló,
Nincsen hozzá más, hasonló.

Ó madárka mért igézel?
Fel nem fogom én ép ésszel.

Épeszem már oda veszett.
Csatában nem nyerhetett.

Ritka, ritka szürke holló,
Bús magányban tébolygó.

Egyedül kel szárnyra mindig szüntelen
S bár szűnne lángja parázsból, mint Phoenix tovaröppen.

Fel, fel tűnő szárcsapással szívem porát felkavarja
S tova röppen porfelhőben, hisz nincs, ki marasztalja.

6542
ritatothne - 2020. augusztus 13. 09:24:33

"Fel, fel tűnő szárcsapással szívem porát felkavarja
S tova röppen porfelhőben, hisz nincs, ki marasztalja."

Szeretettel: RitaRose

6653
pepa24 - 2020. augusztus 09. 18:49:24

Ez a holló, portól szürke holló, ez az emlék-madár visszatér és elröppen. Kit tudja hogyan lenne jobb? A versnél ezt nem kell kérdezni: jó hogy van, mert megszületett ez a mű.

6476
Siposne Marica - 2020. augusztus 09. 17:27:24

Kedves, szép versike!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.