Kenéz István: Adikám. - Levélvers.

( Levélvers:) !

Adrienn 11. ik születésnapjára

A D I K Á M

Kilenc hónapig csak
Norbertnek hívtunk.
Ahogy megszülettél
Adrienn lett a neved.
Július 19.-e volt amikor,
én is megismerhettelek.
Anyának piros rózsákat
vittem a hajnali Lehel piacról.
Egy szírmát megőrzött,
ami még ma is meglehet
ha kutakodni fogsz egyszer,
vagy kipakolod a szekrényeket.

A karodon volt
akkor egy szalag,
a nevem kaptad rá, hogy
megkülönböztessenek.
Ma már különb vagy
mindenkinél e szalag nélkül is
és örököltél tőlem is
jó és rossz természetet.

Anyatejen és linolackon
nőttél fel.
Hogy sírtál, amikor
átfúrták a füled.
Megkereszteltünk, és akkor
kaptad az Orsolya nevet.

A Hamzsabégi úton éltünk
hárman egy kis szükséglakásban
és akkor még boldogok
voltunk - azt hiszem,
de azóta már annyi
minden történt,
hogy még emléke is
elmosódott nekem.

Ma négyen élünk
anyával és öcséddel,
de a családi fészek
melege már kihűlt.
S hogy ne szenvedjünk
tovább együtt,
úgy döntöttünk,
hogy szétköltözünk.

Hogy ez mit fog
jelenteni nektek?
- sejteni sejtem,
de fel nem foghatom,
s hogy mi lesz a mi
további kapcsolatunkkal,
bármire gondolok
- ki nem találhatom.

Én megpróbáltam mindent,
egy kivétellel:
jobban megalázni
magam nem tudom
a személyes szabadsághoz
úgy érzem, mint
mindig ezentúl is
van még jogom.

Rab marad börtönén kívül
is, aki ellenáll,
zsarnoksággal vádolnak,
s hiszem Te leszel
majd egyszer, aki
nekem ebben is megbocsát.

Az én lelkem
máshogy szeret Téged,
az én szívemben
máshogy foglalsz helyet
én mindig hideg
és kimért voltam,
de azért úgy érzem
szerethettelek.

Azt tudom szeretni
is foglak amíg élek.
Ketten vagytok már csak
aki még bennem él,
akikért érdemes
szenvedni tovább
és keresni az
életem értelmét.

Még nem ismered a bűnt,
bár a bánatot - lehet..
még nem rontott meg
sem szó, sem képzelet.
Addig maradsz tiszta
és gondtalan,
amíg gondolatod és
cselekedeted - szabad marad.
igaz, neked fontos -
és jó szándékodból fakad.

Az ember fölött közben
rohannak az évek
és bölcsebbé kell lennem,
annyi minden történt velem.
Oly sokat voltam a bajban
s igazán nem volt
senki mellettem - velem.

Ó-gó volt az első
szó a szádon
beszélni tanultál s
voltak furcsa mondásaid,
akkor ezekről mi
szótárt is írtunk,
de én arra leszek kíváncsi,
amit tőled ezután hallhatok.

Mert kíváncsi vagyok
miden véleményedre.
Már egész komoly
dolgokról lehet
beszélgetni veled.
Véleményeidben tükröződik
egy gyerekesnek tartott egyszerű,
de mindig igaz, romlatlan
egyéni képzelet.

11. születésnapodon én
mit adhatok és mit kérhetek?
Remélj egy szebb jövőt
és bizonyítsd be,
hogy élni szépen
és jól is lehet.
Ami nem sikerült nekem
és majd sikerülni fog neked.
Az fogja boldogsággal
betölteni már az én szívemet.

Budapest, Szabolcs u.
1973. július 18. a /RÁK JEGYÉBEN/

/Ő ma 35 éves, 9 hónapos első várandós, diplomás: logopédus, gyógypedagógus és hittantanár./

Kenéz István
298
keni - 2008. szeptember 12. 20:45:00

Csak megköszönni tudom, hogy olvastatok, hozzámszoltatok és hogy Tőletek szép sorokat olvashatok...
Köszönettel
keni

230
Torma Zsuzsanna - 2008. szeptember 08. 10:50:46

Sajnálom, kedves István, hogy az élet számodra (számotokra) így alakult. Sajnos, nem egyedi ez a dolog. D szeretni távolból is lehet. Még mindig jobb, mint közelről gyűúlölni -, ahogy mondanii szokták!
Sokat megtudhatunk levélverseidből az életetekről.
Legyetek így külön is nagyon boldogok Te és gyermekeid!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

277
farkas viola - 2008. szeptember 06. 04:46:51

Az első sor végén kimaradt a NEKED szó, bocsánat.

277
farkas viola - 2008. szeptember 06. 04:43:51

Kedves Keni!
Nagyon tetszik a Levélversed, csak így, az egyszerű szavammal tudom mondani, aki sziporkázik a tudástól, szókincstől, kifejezőképességtől. Amit tudni lehet, azt Te tudod, így azt is, hogy nem azért születtünk a Földre, hogy "Boldogok" legyünk, hanem azért, hogy fejlődjünk, javuljunk és majdan elérjük valamikor a tökéletességet. Csak nézz körbe: mindannyian tele vagyunk szenvedéssel, kínlódással, tehát nem vagy egyedül!
Ezzel együtt kívánok a kedves lányodnak boldog életet és Neked is enyhületet
Talán még csak annyit, hogy engem is fiúnak vártak és apám sokáig Jenőnek hívott. Na itt befejezem, mert itt kezdődött el a nagyon nehéz életem, a szeretet-nélküliség, amely egész életemben kitart mellettem. Kérlek, ne légy szomorú, mert Te egy rendkívül ÉRTÉKES ember vagy.
Szeretettel gondolok Rád: Viola

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.