Farkas Viola: Szülőfalum. - Másodvirágzás.

SZÜLŐFALUM

Egy életen át kísér egy kis falu neve,
Tisza-parti Révaranyos, születésem helye.
A megváltozott neve? Aranyosapáti,
Én vagyok egyedül, ki ezt nem ismeri.

Anyám emlegette - nehéz születésem,
Hajszálon múlott az Ő, s az én életem.
Még pici koromban messze elkerültem,
Attól is messzebb, világjáró lettem.

Gondolatban sokszor visszatértem oda,
Visszavágyakoztam a szülőfalumba.
Ma már megnyugodva, helyben lakó lettem,
De a vágyakozás, szüntelen él bennem.

De hova is mehetnék? nem várna rám senki,
Pedig számos rokont lehetne fellelni.
Talán egyszer mégis, elzarándokolok,
S az ismeretlen-ismerős tájon járhatok.

Sietni kellene, hisz az idő múlik,
Mint ősszel a fákról a levél is lehullik.
Addig is köszöntelek a messze távolból,
Szívem nagy melege, szállj oda hálából.


MÁSODVIRÁGZÁS

Furcsa egy játéka ez az életünknek,
merő huncutsága a véletleneknek,
elhiteti velünk, hogy visszatért a tavasz,
pedig tudva tudjuk, hogy ez már nem igaz.

Nehéz azt elhinni, hogy az idő eljárt,
lábunk elfáradva hegy-völgyön körbejárt,
mennyit ellenkeztünk, sokat viaskodtunk,
a változatlanba lassan megnyugodtunk.

Talán még van idő, egy pár napos óra
de egy pillanat - s fagy lesz virradóra
elpusztul a virág, elillan az élet,
más dimenzióban folytatja a lélek.

Nem kell keseregni, nem nagy ügy az egész,
ha az álom vége, búcsúzni sem nehéz.

Farkas Viola
277
farkas viola - 2008. szeptember 21. 17:14:30

Kedves Gymarcsi ,Keni, Zoli és Pinduri!
Köszönöm a hozzászólásotokat, szeretettel gondolok Rátok: Viola

118
Pinduri - 2008. szeptember 21. 00:34:51

Kedves Viola!
Én nem értek a kritikához, de azt mindenképp elszeretném mondani, hogy tetszenek a verseid és a mondanivalód.
Szeretettel: Éva

98
babarzoltan - 2008. szeptember 20. 23:09:15

Kedves Viola!
Ismételten, nagyon kedves verseket olvastam tőled, megható volt a múltba lovaglás, és a vágy az ismeretlenbe.
A második vers, igen ez tapasztalat, elbeszélés, beletörődés, hogy jó, vagy nem, ezt nem lehet meghatározni senkinek!
Ez Te vagy és ez Így volt jó!
Gratulálok!
Szeretettel:
Zoli

298
keni - 2008. szeptember 20. 10:11:39

Kedves Viola !

A Tőled megszokott egyszerűségeddel és nagyszerűségeddel, szépen mondtad el ezt az önéletrajzi szészletet. Benne a hon- haza-vágy, a születésihely felé.
Finom szép lírai vers. Gratulálok.

A második versed, szomorú, öregecske, de "még nem vén kecske".
Ezen versed már bölcseleti filozófikus is.

Igen mindannyian tudjuk, hogy el kell menni egyszer, de azt nem, hogy mikor.
Van aki készül rá, van aki várja, van akinek ez eszébe jut -de mégis ez az egyetlen biztos, ami - biztosan bekövetkezik.
Formailag és alakilag is - nekm jó...

Kézcsókommal - minden jót /de minden télre új tavasz jő, - ezt ne veledd.
keni

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.